Amszterdamba élsz. Hogyan kerültél Hollandiába?

Az érettségi után először Bécsben kezdtem egyetemre járni, ahol közgazdaságtant tanultam az angol nyelvű programban. Amikor otthagytam Magyarországot, a kalandvágy és a kíváncsiság is hajtott. Szerettem volna kipróbálni, hogy milyen külföldön élni, és megtalálom-e a helyem egy idegen közegben. A Bécsben töltött három év alatt nagyon megszerettem a várost. Az emberek kedvesek, lazák és általában nyugi van. Ha a villamoson ránézel valakire, mosolyogva fejet biccent. Budapesten inkább rád förmednek, hogy mit bámulsz. Otthon szerintem feszült a légkör, kicsit olyan, mintha mindenki túlélő módra lenne állítva, ugrásra készen, hogy ha valami nem stimmel, védekezzen vagy támadjon. Bécsben barátságosabb a hangulat. A környezetváltozás a személyiségemnek is jót tett. Pesten, a gimiben tipikus rossz gyerek voltam, gyakran kaptam intőt, és rendszeresen behívtak az igazgatóhoz. Általában is kicsit szkeptikus és negatív volt az attitűdöm mindennel szemben. Bécsben nyugodtabbá és kiegyensúlyozottabbá váltam, és megtanultam jobban koncentrálni a dolgaimra. Emiatt a tanulásban is sikereket értem el, az egyetemen az elsők között végeztem. A változást mások is észrevették rajtam, sokszor mondták, hogy kivirultam, sokkal pozitívabb lettem. A BA után úgy döntöttem, hogy továbbra is külföldön maradok, bár az nem fogalmazódott meg bennem, hogy „örökre”. Egy évet gyakornokként dolgoztam Budapesten, de közben már jelentkeztem egy rotterdami mesterképzésre, ahova fel is vettek. Akkoriban a bátyám is Hollandiában tanult, és a rotterdami egyetemnek jó híre volt. A mester elvégzése után Hollandiában kerestem állást, és végül Amszterdamban, egy kreatív cégnél helyezkedtem el. Az ott töltött 4 év alatt sikerült kezdő szintről felküzdeni magam vezető pozícióba. Néhány hónapja váltam meg a cégtől, mert egy barátommal, aki egyébként szintén magyar, saját design stúdiót alapítottunk Oslop Studio néven, itt, Amszterdamban. Ezzel új, izgalmas fejezet kezdődött el az életemben. Nagyon jó érzés volt látni, hogy már az indulásnál rengeteg megrendelést kaptunk, még el sem készült a stúdiónk honlapja, de munkánk már akadt bőven. Közben a testvérem is Amszterdamba költözött, és lett egy holland barátnőm is.

 

Hol tervezed a jövődet?

Egyértelműen Amszterdamban szeretnék élni. Sok minden köt ide, és szeretem a város hangulatát. Amszterdamra is jellemző az a nyugis, barátságos légkör, amelyet Bécsben is annyira élveztem. Amikor egy-egy budapesti hazaruccanásról visszatérek, mindig fellélegzek, mintha egy hatalmas súlyt vennének le a vállamról, sokkal felszabadultabb leszek. Budapest számomra kissé nyomasztó hely, nem tervezem, hogy valaha is hosszú távra visszatérek oda, bár a család és a barátok miatt nagyon szeretek hazalátogatni.

 

Szerinted miért komorabb a hangulata Budapestnek Amszterdamhoz vagy Bécshez képest? 

Bonyolult kérdés. Nyilván kulturális, gazdasági és politikai okok is közrejátszanak. Azt hiszem, a magyar kultúra része, hogy általában szkeptikusak, negatívak az emberek. Ez a stílus megjelenik a hétköznapi kommunikációban is, amit a szülők továbbadnak a gyerekeiknek. Önmagában ezzel szerintem nincs gond, én is szeretem ezt a kissé szkeptikus, ironikus megközelítését a dolgoknak. A megélhetési nehézségek azonban felerősítik a negatív életérzést, ami szerintem már nem jó. Nehéz pozitívnak lenni, ha valakinek minduntalan azon kell törnie a fejét, hogy miből fizesse ki a számláit, és kijön-e a fizetéséből a hó végén. Az irónia könnyen átfordulhat valami fájóbb keserűségbe.

​

Amszterdamban mennyire könnyen ment neked a beilleszkedés?

4 éve élek itt, és mostanra elég nagy multikulturális társaságom lett. Barátaim között van angol, belga, szír, spanyol, olasz, holland, izraeli, francia, zimbabwei és még sorolhatnám.  Angol a közös nyelvünk. Amszterdam nagyon nemzetközi város, emiatt nem is érzem magam idegennek. Jól beleillek a helyi sokszínűségbe. Az is igaz, hogy sokat tettem azért, hogy legyenek barátaim. Amikor ideérkeztem nem ismertem szinte senkit, egy két félismerősön kívül, akik néha elhívtak társaságba, buliba.  Ott már rajtam múlt, hogy ki tudjak alakítani új kapcsolatokat, és legközelebb én magam is kapjak meghívást. Ha egy új városba kerülsz, a helyiek nem azt lesik, hogy a te barátaid lehessenek, mert mindenkinek megvannak már a kialakult körei. Neked kell erőfeszítéseket tenni, hogy szóba álljanak veled. Nem várhatod, hogy a szomszédok meleg sütivel kopogtassanak az ajtódon. Ha barátokat akarsz, meg kell dolgoznod érte.

 

Beszélsz hollandul?

Egyelőre nem beszélek jól, de a tudásom arra elég, hogy a hétköznapokban elboldoguljak. Az egyetemet angolul végeztem, a barátaimmal és a munkám kapcsán is angolul kommunikálok. Amszterdam annyira nemzetközi város, hogy ez nem probléma. Viszont pont ezért nincs is olyan sok alkalmam gyakorolni a hollandot, de idővel persze majd belejövök.