Mikor és miért költöztél el Magyarországról?
Nem igazán tudatos döntés volt, inkább az élet hozta így. Mesterképzésre Barcelonában jártam, és amikor végeztem, Londonban találtam érdekes munkát. Aztán megismerkedtem egy amerikai–francia fiúval, nemrég össze is házasodtunk. Közben Londonban is lettek barátaim, jól érzem magam itt.

 

Sokan mondják, hogy az angolok távolságtartók.
Lehet benne valami, de London annyira multikulturális város, hogy ez szinte fel sem tűnik. Ha néhány angol távolságtartó is, mindig találni másokat, akikkel könnyű barátkozni. Például a munkahelyemen negyvenen vagyunk, és ebből csak három kolléga brit. A többiek görögök, olaszok, indiaiak, amerikaiak, franciák, kínaiak. Emiatt a baráti köröm is nagyon nemzetközi, de van köztük néhány angol is.

 

Londonban sok magyar él, velük van valamilyen kapcsolatod?
A legközelebbi londoni barátnőim magyarok. Amikor ideköltöztem, megnéztem, hogy a Facebook-ismerőseim közül él-e valaki Londonban, és kiderült, hogy egy általános iskolai évfolyamtársam itt dolgozik. Találkoztunk, összebarátkoztunk. Rajta keresztül megismertem még öt magyar lányt, akikkel szintén nagyon jóban lettem.

 

Fontos, hogy legyenek magyar barátaid?
Vannak helyzetek amikor a közös háttér sokat jelent. Bizonyos érzéseket, hangulatokat vagy apró emlékeket nem kell elmagyarázni, mert azonnal értik. Persze nem barátkoznék valakivel csak azért, mert magyar, de a közös kultúra és tapasztalatok sokszor közelebb hoznak minket egymáshoz. A múltkor például egy magyar barátnőmmel sétáltam Londonban, megláttam valamit, és elég volt rámutatnom, rögtön tudta, hogy mire gondolok. Jókat bírunk így röhögni. A férjem viszont nem magyar, mégis sok szempontból hasonló értékekkel nőttünk fel, és a szüleink is jól megértik egymást.

 

Befolyásolta az életedet, hogy évek óta külföldön élsz?

Szerintem igen. A baráti köröm rendkívül nemzetközi, és a velük való kapcsolatok alapvetően formálták a személyiségemet. Úgy érzem, sokkal nyitottabbá váltam, és könnyebben megtalálom a közös hangot különböző kultúrákból érkező emberekkel. Rugalmasabban és elfogadóbban viszonyulok a világ sokféleségéhez.

 

Milyen érzés Magyarországra látogatni?
Eleinte, amikor rövidebb időre látogattam haza, az egész hétvégém rohanásból állt, mert igyekeztem mindenkivel találkozni. Most már próbálom máshogy beosztani az időmet, és kevesebb emberrel több időt eltölteni. A találkozások első egy-két órája mindig beszámolóval telik: elmondjuk egymásnak, hogy kivel mi történt. Egy idobe telik mire eljutunk oda, hogy már nincs mit „elújságolni” a másiknak, és eljutunk egy nyugodt, hétköznapi, meghitt hangulatú beszélgetéshez. Ilyenkor már csak röhögünk semmiségeken, vagy megnyílunk, és beszélgetünk tényleg fontos dolgokról. Szóval meg kellett tanulnom kialakítani egy jó ritmust.

 

Hosszabb távon Londonban terveztek maradni a férjeddel?
Nem, épp azt tervezzük, hogy Amerikába költözünk. Nagyon élveztem Londonban élni a húszas éveimben – pörgős, izgalmas város, és szakmailag is rengeteget adott mindkettőnknek. De most úgy érezzük, hogy ideje továbblépni. Az utóbbi években több londoni barátunk is elköltözött, vagy más európai országba, vagy London kertvárosába. London kicsit olyan, mint egy átjáróház: rengeteg fiatal jön ide, hogy kihasználja a lehetőségeket, de a harmincas éveikben továbbállnak egy nyugodtabb helyre. Azt hiszem, a Covid-időszak is hozzájárult ehhez – sok emberben tudatosult, hogy szeretne kertes házban lakni, és a londoni lakáspiacon ez iszonyúan drága.

 

Miért pont Amerika?
A férjem ott nőtt fel, ott van a családja és a legközelebbi barátai. Úgy érezzük, eljött az ideje, hogy legalább egyikünk családjához közelebb költözzünk.

​

Nem merült fel, hogy Budapestre költözzetek?
Futólag szóba került, de nekem sokkal könnyebb lesz Amerikában beilleszkedni, mint a magyarul nem beszélő férjemnek Magyarországon. Szakmailag is egyszerűbb Amerikába költöznünk, mert a cégünk ott is jelen van. Férjemmel egy helyen dolgozunk. Szerencsések vagyunk, mert a cég elég rugalmas, így megbeszéltük, hogy évente többször, hosszabb időre Budapestre utazunk, és onnan dolgozunk, miközben a családot és a barátokat is meglátogatjuk.